Vedd fel a fonalat! - 2. rész: Vega fonal?

2015. február 08.

fonalak_vega6.png

Folyatatódik fonalkurkászó rovatunk, még mindig a természetes fonalak népes családját vizsgálgatjuk, de ezen belül a növényi eredetű fonalakat fogjuk közelebbről szemügyre venni! Mielőtt mindenki nagy lendülettel bealudna az unalomtól (Mi!? Növényi? Még cuki juhfotók se lesznek, mint az előző bejegyzésben?!), megsúgom, hogy bármilyen hihetetlen is, ez a téma is tartogat meglepetéseket. Tudtátok például, hogy a banánfa fonalgyártáshoz is jó? Hogy 2500 évvel ezelőtt Peruban színes gyapotot termesztettek? Naugye. Izgi lesz ez, olvass tovább!

 

Aki mindenütt ott van: pamut

pamut_fonal.png

A pamut nem más, mint a gyapotnövény magházát borító fehér vattaszerű anyag. A gyapotnövény egyike a legrégebb óta termesztett növényeinknek, Mexikóból például 7000 éves (!) pamut-szövet maradványok kerültek elő. Az a jó a pamutban, hogy minden egyes porcikáját fel lehet használni. A fehér pamacsos rész hosszabb szálaiból készül (meglepő módon) a pamutfonal. (A maradék pihékből vatta lesz, a magokból ipari olajat sajtolnak, a maradék masszát pedig haszonállatoknak szállítják.)

Bio kontra génmanipulált pamut

organic-cotton.jpgElég félelmetes adat, a bolygónkon termesztett gyapot 45%-a génmanipulált. Ez elvileg azért szükséges, mert a gyapot nagyon kényes növény, és így ellenálóbbá teszik a rovarok, baktériumok ellen. A gond csak az, hogy a természet nagyon gyorsan adaptálódik és van már egy csomó szuperbogár és baci, akiket már egyáltalán nem érdekli, hogy milyen manipulált génjei vannak a gyapotnak. De ha nincs génmanipuláció, akkor elképesztően sok növényvédőszer szükséges a termesztéshez.

A másik oka a génmódosításnak, hogy színes gyapotot állítsanak elő. A legnagyobb poén, hogy Peruban már 2500 évvel ezlőtt nemesítettek színes gyapotnövényt! 

A biopamut előállításához nagyon szigorú szabályok kötődnek. A világon előállított pamut csupán 1%-a bio, ami azt jelenti, hogy sem a termesztés, sem az előállítás során nem használtak növényvédőszereket, egészségre ártalmas színezékeket, vegyszereket. (pl. kézzel gyomlálnak) A bio pamut természeten emiatt különösen antiallergén, környezetbarát és igen drága.

Na jó, de hagyjuk itt a kultúrtörténeti rizsát, mire számítsak, ha pamutfonalat veszek?

pamut_fonal3.png

Rugalmasság
A pamutfonal sokkal kevésbé nyúlik a gyapjúhoz képest, nagyon rugalmatlan. Ez elsősorban azoknak jelenthet problémát, akik szorosabban szertnek kötni. (Én ilyen vagyok, és néha megőrülök a kötés elején, míg átállok a lazább szemekre) Ez akkor is fontos lehet, ha például bordázott részeket kötünk, hiába a bordázott minta, a pamut akkor se fog úgy nyúlni, mint egy gyapjú. 

Formatartás, szálerősség
Mivel a pamutfonal nagyon rugalmatlan, a formáját is jobban tartja, kötés/horgolás után nem kell kiblokkolni. Sok mosás és használat után viszont megnyúlhat. A pamutszálak sokkal erősebbek, mint a gyapjúszálak, viszont nem anniyra erősek, mint a len vagy a selyem fonalak.

Allergia, hordhatóság
A pamut a gyapjúval ellentétben teljesen antiallergén. Bár előfordulhat pamut allergia, gyakran a fonal előállítása során használt vegyszerek válthatnak ki allergiás reakciót, ilyenkor váltani kell bio pamutra. 

pamut_fonal_otletek.png

Ajánlott kötni/horgolnivalók
Antiallergén hatása miatt kisbabáknak, gyerekeknek nyugodtan köthetünk, horgolhatunk belőle. Talán mondanom sem kell, hogy hőtartása, anyagérzete miatt pulcsit kevésbé ajánlott belőle kötni, szuper viszont gyerekjátékokhoz, konyhai kiegészítőkhöz, táskákhoz, ékszerekhez.

Kevésbé divatos szálak: len és kender

A kender és a lenfonalak kézi kötéshez, horgoláshoz ritkábban használtak, viszont mindkettő nagyon fontos szerepet játszik az ipari textilgyártásban, ezért röviden megemlítem őket.
Mindkét esetben a fonalszálalakat a növények szárából nyerik és mindkét növényt nagyon régóta termesztik. (A lent régebb óta, mint a pamutot, már az ősember is használta, a legrégebbi lenkötél lelet 34 ezer éves)

len_kender_fonal.png

A len és a kender a pamutnál is erősebb szálakkal bír és a pamuthoz hasonlóan rugalmatlan. A len hideg tapintású fonal, nem tartja a meleget, erős napsütés hatására se roncsolódik, ezért nyári ruhák, kendők horgolásához/kötéséhez ajánlott. Rusztikusabb kenderfonalból pedig csodaszép kosarakat, fali dízseket, virágtartókat lehet készíteni, illetve makramézáshoz elengedhetetlen kellék.

Trónkövetelők: bambusz és banán

bambusz_fonal2.png

A bambusz fonalat a bambusz növény szárának belsejéből nyerik. Régen is használták a bambuszt elsősorban női ruházathoz: fűzőkhez és öhm.. fardagályhoz. (Egy öt percet elröhigcséltem ezen a szón.) De szálszerű, vékony bambuszszálakat csak a modern kori technika segítségevel sikerült előállítani belőle.

Rendkívül kellemes, puha tapintású fonal, gyakran keverik pamut fonallal, a gyapjúhoz hasonló érzetet kelt. A többi növényi fonallal szemben a bambusz igen rugalmas, továbbá antiallergén, antibakteriális. Jó hír, hogy a kuatások szerint előállítása sokkal kevésbé terheli a köryezetet.

 

banana_fonal2.png

A banánfonalat a banánnövény leveleiből és hajtásaiból nyerik. Akárcsak a bambusz, ez is egy fiatalabb szálasanyag, japánban a 13. századtól kezdték fonalként használni. Nepálban is régóta használják a banánt, a nepáli banánfonalat gyakran hívják banán-selyemnek, mert minősége, fénye igazi selymhez hasonlít.

A banánfonal tulajdonságaiban nagyon hasonlít a bambuszfonalra, szálai vékonyabbak, továbbá igen erősek és sokkal kevésbé szakad, mint a bambusz. Jó nedvszívő és a banán is környezetbarátabb választásnak bizonyul a pamutnál és az állati fonalaknál.

  

Várjálvárjál. Akkor most a növényi, az vegán fonal?

horgolt_repa.png

Nos, nem teljesen. Szigorú értelemben véve azt a fonalat nevezzük vegán fonalanak, ami kizárólag növényi eredetű (nem adtak hozzá egy kis polyészter/gyapjú/selyem szálat se), és az előállítása során sem használtak semmilyen állati erdetű, vagy káros anyagot. Például bizonyos 100%-os bambusz fonalak (hiába a teljes növényi eredet) előállításakor méhviaszt, vagy nem természetes anyagokat használnak, így ezek a fonalak is kiesnek a vegán kategóriából. Illetve még néhány bio pamut fonalat is ki lehet így lőni, ha természetes állati akármit használtak az előállításnál.

Én személyszerint nem vagyok vegán fonalfogyasztó, de szerintem mindenképp fontos, hogy szem előtt tartsuk, milyen környezeti ártalamakat okoznak/okozhatnak szeretett gombolyagjaink. Nem sokára egy teljes bejegyzést szeretnék ennek a témának szentelni. Addig is fonalcetli vizsgálásra fel! :)

 

Olvasnál még fonaltémában?

Nézd meg előző bejegyzésünket a gyapjú fonalakról!

A bejegyzés trackback címe:

https://simakotes.blog.hu/api/trackback/id/tr537149791

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szib 2015.02.09. 12:06:35

Vegán fonal? Mi jön még, a teljesen növényi eredetű, garantáltan húsmentes, környezetkímélő gyerek?