Vedd fel a fonalat! 3. - Minden, amit a műszálas fonalakról tudni érdemes

2019. május 11.

muszaas_fonalak_04.png

Akril, viszkóz, nejlon, poliészter. Ismerősen csengnek ezek a szavak? Nyilván mind hallottuk, láttuk már ezeket az összetevőket ruháink, fonalaink címkéin. De vajon hogyan készül az akril fonal? Miből van a viszkóz? Miben különbözik a nejlon a valódi selyemtől? Jobb egy poliészter fonal, mint egy pamut? És talán ami a legfontosabb, milyen hatással vannak ezek az anyagok ránk és környzetünkre? Vedd fel a fonalat sorozatunk harmadik részében ilyen kérdésekre kerestem a választ.

Még évekkel ezelőtt elindítottunk egy cikksorozatot, na jó, nehéz sorozatnak hívni, volt két része.. :D Szóval írtunk két bejegyzést különböző fonalfajtákról, összetevőkről és fonal előállításáról. Az első rész a gyapjú fonalakról szólt, a második pedig a növényi eredetű fonalakról. A harmadik részt pedig valahogy sosem sikerült megírnom, de most végre valahogy újra fellángolt bennem az érdeklődés a fonalak és előállításuk iránt, így megszületett a "Vedd fel a fonalat" sorozat harmadik része a műszálas, nem természetes eredetű fonalakról!

Miért nehéz erről a témáról valós információkat találni?

Pár hete nagy boldogan vetettem bele magam  a szintetikus fonalak világába és mindeféle forrásból próbáltam kideríteni, pontosan milyen tulajdonságaik vannak a szintetikus textileknek, mik az összetevőik és hogy hogyan készülnek. De ekkor rá kellett ébrednem, hogy lényegében egy háborús területre érkeztem. Ugyanis jelenleg rendkívül sok vita folyik arról, hogy a szintetikus fonalak környezeti szempontból mennyire ártlamasak és hogy tulajdonságaik jobbak-e természetes társaiknál.

muszal_fonal_05.png

A nagy fonlagyártó cégeknek természetesen az a céljuk, hogy minél több fonalat adjanak el nekünk, így az ő oldalikon folyamatosan azzal az információval találkoztam, hogy a szintetikus fonalak a legtutibb anyagok a világon és minden területen (rugalmasság, hőtartás, ár stb..) verik természetes tásaikat. Ezzel szemben az elkötelezett természetvédő oldalakon pedig olyan óriási mértékű műszálgyűlölettel alálkotam, hogy az megint csak enyhe gyanúra adott okott. (Annak ellenére, hogy én személy szerint velük tudok jobban azonosulni.) Szóval a lényeg az, hogy pontosan emiatt a sok ellentét miatt a cikk végén megtalálhatjátok majd a legfontosabb forrásokat, amikből dolgoztam. (Továbbá ebben a cikkben sajnos nem tudok majd olyan cuki állatos fotókkal nyomulni, mint az gyapjús cikkben, bocsi. :D )

Szintetikus fonalak előállítása

Miből van a műszál?

polimer_pellet.jpg

Mindenek előtt azt érdemes megérteünk, hogy minden fonal és textília vékony rostokból áll. A természetes fonalak estében ezek a rostok egy növényben vagy egy állat hátán nőnek. A műszál esetében ezeket a rosokat gyárakban állítják elő. Legelőször az adott textilgyár felvásárol egy jó nagy adag műanyag polimer golyócskát, pelletet. (Ezeket a műanyag golyócskákat egy másik gyár kőolajból állítja elő.) Majd a textilgyár ezt a műanyag alapanyagot felhevíti, amitől a az folyékony lesz, majd hajszál vékony kis lukakon nyomja át. Így keletkeznek a vékony rostok, amik aztán lehűlés után megszilárdulnak.

muszal_eloallitas01.png

Ezeket a rostokat aztán felvágják és egy nagy bálába tekerik, majd ebből különböző vastagsgú fonalat vagy cérnát sodornak. Ilyenkor gyakran kevernek természetes szálakat is a műszálba, hogy javítsák a tulajdonságait. Az alábbi videóban nagyon jól látszik, milyen amikor "kinyomják" (azaz extrudálják) a műanyag szálakat a kis lukakon keresztül. A zenei aláfestés katasztrófa, de 1:02-nél érdemes belenézni az extrudálásba:

 

Az első szintetikus szál

Beszélhetünk teljesen szinteikus textilekről, amik 100%-ban mesterséges alapanyagból készülnek és félszintetikus műszálakról, amiknek bár az alapanyaga természetes, de az előállítás során teljesen átalalul a szerkezetük. A világ első műszála is igazából mai értelemben véve csak félig volt szintetikus, ugyanis egy fa kérgéből állította elő a brit Joseph Swan. Az 1880-anas évek elején kémiai módszerekkel cellulózt vont ki fakéregből, majd folyékony cellulózból készített először műszálat.

nejlon_harismnya_reklam.jpg

Később megszületett a viszkóz, mely a műselyem és a ma is jól ismert celofán alapanyaga lett, de még mindig csak félszintetikus anyag volt, ugyanis továbbra is fákból nyerték. Az első 100%-osan szintetikus műszálat 1930-ban állították elő, ami nem volt más, mint a sokak számára már jól ismert nejlon.

 

Különböző szintetikus alapanyagok és tulajdonságaik

Akril

A legelterjedtebb kézimunka műszálas fonal alapanyag az akril. Gyakran keverik gyapjúval, hogy javítsanak tuajdonságain. A modern akril fonalak a gyapjú fonalakat próbálják utánozni, álalában puha tapintásúak és a gyapjúhoz képest antiallergének. További pozitívuma, hogy a gyapjúval ellentétben nem kell odafigyelni a mosás hőfokára és tartósabb is, mint természetes társai.

muszaas_fonalak_akril.jpg

Hátránya, hogy rosszabbul szigetel, mint a gyapjú illetve kevésbé rugalamas. Nem lehet nemezelni és festeni. A rossz minőségű akrilfonal esetében tapintásán, a fonal fényén érezhető, hogy kicsit mű, de a gyapjúval kevert darabok természetesebbnek hatnak. (Bár ez utóbbi a saját a véleményem, lehet hogy még csak nem találkoztam elég jó akril fonnalal.)

Nejlon

 muszal_nejlon.png

Eredetlig a selyem helyettesítéséhez kitalált anyag. Az első 100%-ban szintetikus műszál. Kézműves fonalak esetében ritkábban tlálkozhatunk vele, gyakran kisebb százalékban adják hozzá pamutfonalakhoz, vagy akrilhoz, ezzel növelve a fonal szakítószilárdságát. Továbbá a nejlon sokkal rugalmasabb, mint az akril vagy a pamut.

Viszkóz

 muszal_viscose.png

A viszkóz egy félszintetikus műszál. Különböző fás szárú növényekből, például bambuszból vagy fából készül. Lényegében a világ legelső, Joseph Swan féle műszálhoz hasonlít.  Bár az alapanyaga természetes, környezeti szempontból viszont igen káros, ugyanis nagy mennyiségű erdőt kell kivágni a a cellulóz kinyeréséhez majd ezután a 100%-os műszálakhoz hasonlóan hosszas vegyi procedúra szükséges az előállításhoz. 

A viszkóz fonal textúrája, tapintása a selyeméhez hasonló. A többi műszálhoz képest jobb a nedvszívó képessége és közepesen rugalmas.

Poliészter

muszaas_fonalak_polieszter02.jpg

Poliésztert ritkán találunk kézműves fonalakban, annál inkább ruhákban, lakástesztilekben. A többi műszálhoz hasonlóan nagyon időtálló, nem gyűrődik. A tiszta poliészter szálat szinte semmivel se lehet megfesteni, ezért nehezen koszolódik. Gyakran kevernek pamutot poliészterhez (policotton), amitől aztán a kapott szál mindkét anyag tulajdonságait átveszi. Mint minden műszálas ruha, a poliészter is erősen statikus, ami azt jelenti, hogy könnyen feltöltődik súrlódás hatására. Szóval legközelebb, amikor megráz a kilincs, már tudod, hogy a ruhád volt a felelős.

Az örök dilemma - szintetikus vagy természetes fonalat vegyek?

Rendben, most már tudom miből, hogyan készülnek, milyenek a szintetikus fonalak tulajdonságai és fajtái, de akkor most vegyek ilyen fonalakat ha mondjuk környezettudatosan akarok élni és nem akarom telejsen kinyírni a Föld nevű bolygót? 

fenntarthato_fonalak.jpg

Mennyi erőforrás kell az előállításhoz?

Azt hiszem ezzel a kérdéssel gyűlt meg leginkább a bajom az egész kutatgatás során. Ugyanis nagyon nehéz adatokat találni arról, hogy mondjuk összesítve 10 gramm pamut fonal vagy 10 gramm akril fonal előállításához kell-e több víz, kőolaj, terület, vegyszer, akármi. A pamutelőállítás köztudottan környezetszennyező, ugyanis rendkívül sok vegyszer és víz kell a növények életben tartsához. (Hacsak nem biopamutról van szó.) De a kérdés az, hogy mennyivel igényel több erőforrást? Vagy többet igényel egyáltalán?

A Stockholm Environment Institute egy 2009-es kutatása szeint 1 tonna műszál gyártásához meglehetősen több CO2-t és energiát kell ehasználnunk, mint pamuthoz.

1 tonnányi fonal előállításához szüséges energia:
muszal_okologiailabnyom_01.png

1 tonnányi fonal előállításához szüséges CO2:
muszal_okologiailabnyom_02.png

/forrás: Stockholm Environment Institute, Ecological Footprint and Water Analysis for Cotton, Hemp and Polyester

Ha viszont az ökológiai lábnyomot vesszük alapul, tehát azt nézzük, hogy mennyi földterületre van szükségünk 1 tonnányi fonal előállításához, a pamut fonal itt viszont már egyértelműen veszít a műszállal szemben.

1 tonnányi fonal előállításához szüséges földterület:
muszal_okologiailabnyom_03.png

Na jó, okés, de melyik bomlik le?

Az össszes műszálas fonalról elmondhatjuk, hogy meglehetősen tartósak. Olyannyira jól lsikerült kitalálnunk őket, hogy valószínűleg mindannyunkat túlélnek majd a műszálas fonalakból készűlt műveink, ruhadarabjaink. Mivel műanyagból készülnek, több száv évbe telik a lebomlásuk. A Plymouth Egyetem egyik kutatása szerint pedig az akril műszálakból minden mosás esetén 730,000 darab (!) mikorplasztik darabka válik le. Szóval ebből a szempontból egyértelműen a természetes fonalak nyertek.

Mocskos anyagiak

Amit még kihagytunk a fenti számításból és összehasonlításokaból, az nem más, mint a fonal ára. Ha kinézetben, tapintásban és egyéb tulajdonságokban nem is minden esetben remekelnek a műszálas fonalak természetes társaikkal szemben, egy valamiben egészen biztosan verhetetlenek. Ez pedig nem más, mint az áruk. Ha pedig az ember épp egy XL-es hosszú szárú zsebes pulcsit tervez kötni, kétszer is meggondolja, mennyiért éri meg a fonalat megvenni hozzá.

termeszetes_fonalak.jpg

Szóval én ennek fényében úgy gondolom mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy milyen fonalat vegyen a következő kreatív projektjéhez. Én szémély szerint a természetes fonalakat részesítem előnyben ha lehet, de pont pár napja vettem két gobolyag 80%-os akril fonalat (20%-ban gyapjú), úgyhogy nincsenek szigorú szabályaim igazából. És a legtöbb eseben azt hiszem meglehetősen árérzékeny vagyok sajnos. De hasznos szerintem tudatában lennünk a műszálas fonalak valódi árának.

Remélem ezután a cikk után már neked is többet mondanak majd a fonalcímkén feltüntetett összetevők. Te mit gondolsz erről? Szeretsz műszálas fonallal kötni, horgoni? Írd le kommentben a véleményed! Ha tetszett a cikk, ne feljtsd el megosztani, vagy követni minket Facebook-on, hogy ne mardj le a többiről!

sintetic_01.png

A csodás fonal sorozatunk előző részeit itt találod

Vedd fel a fonalat 1. - A gyapjú

Vedd fel a fonalat 2. - Növényi fonalak

Lehet, hogy lesz egy negyedik része is a sorozatnak talán, az újrahasznnosított fonalakról, de ez még nem biztos, majd meglátjuk, mit hoz a jövő.. :)

Források

Műszálak fajtái, tulajdonságai - Polymer Propterties Database

Erőforrások & ökológiai lábnyom - Ecological Footprint and Water Analysis for Cotton, Hemp and Polyester

A bejegyzés trackback címe:

https://simakotes.blog.hu/api/trackback/id/tr614798928

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zöld Borsószem 2019.05.22. 09:27:14

Nagyon érdekes és tanulságos volt, köszi! Főleg az előállításhoz szükséges erőforrások rész.

Zöld Borsószem 2019.05.22. 09:38:00

A műszálas fonalak közül csak az akrilt szeretem. Nagyon jó a tapintása. De 99%-ban pamutot használok. (Csak horgolok. Azt netről tanultam meg 2,5 éve, egyértelmű szerelem. Kötni egyszer tanítottak, ezen kívül netről többször megpróbáltam ismét megtanulni. Katasztrófa... pedig nagyon tetszik a kötött holmi, de nem megy szépen, egyenletesen.)

tökreköt 2019.05.22. 10:33:32

@Zöld Borsószem: Köszi szépen! Örülök, hogy hasznosnak találtad! :)

tökreköt 2019.05.22. 10:36:32

@Zöld Borsószem: Amúgy én kötni tanultam meg először. Aztán évekkel később tanultam meg horgolni és teljesen ledöbbentem, mennyivel egyszerűbb. Azóta én is gyakrabban horgolok, mint kötök. Egyszerűen gyorsabb, meg kevesebb szenvedés. Mondjuk télen meg főleg karácsonykor mindig visszalendülök a kötésbe. :D