Nagyon kevés, picit több, némi ilyen vastag, egykevéske olyan sárga, na meg az a furapamut... Folyton nagy harcot folytatok megmaradt fonalaim ellen, nehéz őket felhasználni, mert kevés van mindegyikből, de túl heterogének, hogy együtt használjam őket, meg nem is néznek ki olyan…

Huhh, annyi a szép fonal, ugye? Tapogatni, nézegetni, rakosgatni is kész élvezet. Eleinte mindig egy-egy fonalba szerettem bele, és ahhoz kerestem projektet. Most már igyekszem először a célt kitűzni, és megvenni hozzá a megfelelő mennyiséget. De nem megy. Vannak otthagyhatatlan…