Levélen innen és túl

2014. április 17.

trunc octa 6 web.jpg

Általában lenyűgöznek azok az emberek, akik kitalálnak maguknak valami dilit, ami nem csak múló hóbort lesz, hanem hosszú évek, vagy akár egy emberöltő alatt tökélyre fejlesztett csoda. Amikor megláttam Susanna Bauer munkáit, rögtön az jutott eszembe, hogy ő is garantáltan egy ilyen ember. Pedig lehet, hogy csak úgy kezdődött, hogy egy erdei sétája során egy-két szívének kedves levelet, követ vagy más kis darabot a természetből a zsebébe süllyesztett - sokan teszünk ugyanígy. Csakhogy otthon az ő kezei között ezek a hazamentett darabok új életre keltek.

 

 

A művésznő korábban a filmiparban tevékenykedett, miniatűr tárgyakat készített, például sajtokat egy gyurmafilmhez, apró házakat, robotokat vagy űrhajókat. Mostani alkotásai is rendkívül aprólékosak, sőt törékenynek és légiesnek hatnak. Tárgyai azt az üzenetet is hordozzák, hogy azok a hétköznapi dolgok, amik mellett gyakran csak úgy elhaladunk, észrevétlen apró részleteikben érdekes tartalmakat rejthetnek.
Akár húsvéti jókívánság is lehetne ez; járjunk hát nyitott szemmel mi is, hogy felfedezzük az utunkba akadó szépet és lehetőséget...

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://simakotes.blog.hu/api/trackback/id/tr376045582

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása