Végre újra süt a nap, lehet menni játszóterezni! Mit szólnátok mondjuk ehhez?

Azt mondják, a következő napokban akár egy Balatonnyi víz is lepotyoghat ránk az égből. Remélem, nem így lesz, mert gondolom egyikünk sem tervezte eszerint a hétvégéjét, de ha mégis bekövetkezne a nagy zuhé, és beszorulnánk pár napra a házba, legalább horgolhatunk kedvünkre felhőpajtikat, miközben bámuljuk az ablakon át hol az esőt, hol a napot, hol a szivárványokat. 

Ezeket a képeket nézegetve, még az eddiginél is sokkal jobb fej dolognak kezdtem érezni a horgolást. Annyi ember horgol a világ annyi táján, egészen olyan, mintha a horgolás összekötne mindnyájunkat. (Vagy összehorgolna? ;) )

Egy indián asszony táskát horgol Otavaloban, Ecuadorban.

Az alábbi történtet azt hiszem garantáltan kiüti a cukiságbiztosítékot. Fisherék sussexi farmján elég különös dolog történt idén márciusban. Birkájuk hármasikreknek adott életet. Igen ám, de a harmadik bari, (Mitugrász, hivatalos nevén) sajnos rendkívül kicsi és fejletlen volt. Nem tudott lábra állni,szopni, a tesvérei is bántották és anyja nélkül folyton fázott.

A bámulatos Susie Hewert látjátok a képen, amint április 13-án befut a londoni maratonon. A hosszú, színes fonallánc pedig azért tekereg rajta mindenütt körbe, mert ezzel új világrekordot állított fel: meghorgolta a leghosszabb láncot a maraton lefutása közben! Egész pontosan 139,42 méter hosszú lett az 5 óra 40 perc alatt elkészült mű, 56 éves alkotója pedig nem először vetemedett ilyesmire - sokáig övé volt ugyanis a maraton alatt megkötött leghosszabb sál rekordja is.

most hirtelenjében rámszakadna csak úgy egy hétnyi tétlenség, és más dolgom sem lenne, mint kedvemre horgolni, akkor a jó időtől ihletve pár szellősebb tavaszi-nyári holminak ugranék neki. Mondjuk ilyesmiknek.

Megérkezett a következő kötő/horgoló híresség! Audrey Hepburn állítólag megszállottan kötött és horgolt, a forgatások szünetében is ezzel ütötte el az időt.

Huhh, annyi a szép fonal, ugye? Tapogatni, nézegetni, rakosgatni is kész élvezet. Eleinte mindig egy-egy fonalba szerettem bele, és ahhoz kerestem projektet. Most már igyekszem először a célt kitűzni, és megvenni hozzá a megfelelő mennyiséget. De nem megy. Vannak otthagyhatatlan darabok, mindenki ismeri a helyzetet, amikor egy gombóc odaszól neki a bolt polcáról, és nagy, ártatlan szemeivel befűzi, és már nincs menekvés. 

De hova tegyük őket?

Egyik nagy kedvencem ez az csodaszép öltés.

Képzeljétek, a fenti nyuszi mindössze egy kötött négyzetből készült! Kíváncsiak vagytok, hogyan?