Tudom, tudom. A vegán fonalas bejegyzésünk után már most mindenki elkerekedett szemekkel bámul: "Na jól van, szári fonal? Ne fárassz már. És még világot is ment?" De higgyétek el, a nálunk még kevésbé ismert szári fonal meglepő titkokat tartogat, harmadik világban élő nők elképesztő kreativitásáról és bátorságáról tanúskodik. Nem utolsó sorban pedig a mibőlkössek? fonalbolt jóvoltából most személyesen is kipróbálhattuk ezt a remek fonalat!
Körömöcske, szarvacska, vagy i-cord. Gyors, egyszerű technika, lehet fa körmöcskével, horgolótűvel, kötőtűvel, vagy akár az ujjaink segítségével is készíthetünk ilyen egyszerű fonalzsinórt. Jól emlékszem, amikor az iskolában megtanultuk, hogyan kell, de sose használtuk nagyon semmire a megkötött csíkot... Most viszont pótoljuk! Vigyázat, frissítő, tavaszi szarvacskaválogatás következik!
Itt a Nőnap, és úgy gondoltam, érdekes lenne írni valami izgalmasat a blogra vele kapcsolatban. Először gondoltam összegyűjtök néhány igazán menő női designert és egy kis kedves feminizmussal meghintve zárom soraim. De aztán rájöttem, hogy ha kötésről és horgolásról van szó, nőkről beszélni nem igazán meglepő.. Miért? Miért olyan ciki a pasiknak kötni? Vannak horgoló/kötő férfiak? Képzeljétek pedig vannak, nem is kevesen...
Tegnap még úgy gondoltam, nem igazán van értelme most sapkákkal foglalkoznom a blogon, hiszen lassan leáldozott a sapiszezonnak. Aztán ma olyan nyálkás, hűvös időre ébredtem, hogy úgy döntöttem, lehet hogy mégis hasznos lenne valami sapkás okosság. Nekem mindenestre nagyon jól jött volna, mikor életem első sapkáját kötöttem.. Magmanak.. De végül a mérete miatt inkább laptop tok lett belőle...
Amikor megtanultam kötni, a csavart mintákról először mindig öreges pulcsik jutottak eszembe, ezért egészen sokáig eszemben sem volt megtanulni a módját ennek a technikának. Viszont idővel egyre több iszonyatosan menő csavart kötött holmival találkoztam és gyorsan meggondoltam magam. Ha valakinek még mindig kételyei lennének, itt vannak a biznyítékok!
Stehen West nem egy hétköznapi fazon. Az amerikai származású, Amszterdamban élő designer még középiskolás korbában kezdett el kötni, rendhagyó mintáival és extrém személyiségével azóta megkerülhetetlen alakja lett a nemzetközi tervezőknek. Stephen különleges mintáit Westknits márkanéven saját maga prezentálja, a Yarn tale amerikai blogonak köszönhetően pedig lehetőségünk nyílt elhozni nektek egy érdekes interjút Stephennel, amiben elmeséli, hogyan szeretett bele a kötésbe és milyen őrült tervei vannak a jövőre nézve.
Igazából nem akartam Valentin napi bejegyzést írni, mi a barátommal nem tartjuk és nem is különösebben szoktam észrevenni ezt az ünnepet. De aztán eszembe jutott: mi van, ha viszont valaki nagyon várja már? És különben is, olyan sok szép szívecske mintát halmoztam fel pinterest tábláimra, miért is árthatna egy romantikusabb gyűjtemény? De azért mégse hódolnék be a Valentin-őrületnek olyan simán és szeretnék azoknak is ötleteket ajánlani, akik különösképp utálják ezt a ünnepet...
Egyelőre nem úgy tűnik, mintha fogyna a tél ereje, hiába is űzzük nagy erőkkel a farsangi mulatságokon. Annyi baj legyen, legalább lehet nagyokat szánkózni, és még most sem késő belevágni valami vastagfonalas, meleg téli holmiba. Nekem nagyon tetszenek a csizmából kikandikáló lábszármelegítők, és mivel még nincs ilyenem, gondoltam, itt az idő szétnézni, milyen is legyen.
Folyatatódik fonalkurkászó rovatunk, még mindig a természetes fonalak népes családját vizsgálgatjuk, de ezen belül a növényi eredetű fonalakat fogjuk közelebbről szemügyre venni! Mielőtt mindenki nagy lendülettel bealudna az unalomtól (Mi!? Növényi? Még cuki juhfotók se lesznek, mint az előző bejegyzésben?!), megsúgom, hogy bármilyen hihetetlen is, ez a téma is tartogat meglepetéseket. Tudtátok például, hogy a banánfa fonalgyártáshoz is jó? Hogy 2500 évvel ezelőtt Peruban színes gyapotot termesztettek? Naugye. Izgi lesz ez, olvass tovább!
